Betegségek

Intermed Oltóközpont

1134 Budapest, Váci út 70.
Hétfő – péntek: 10:00 – 20:00
Szombat: 10:00 – 16:00
Telefon: 061-787-8770
Mobil: 0620/208-7878
oltokozpont.hu

Egyesített Szent István és Szent László Kórház

V. Belgyógyászat – Trópusi betegségek
1097 Budapest, Gyáli út 5-7.
Tel.: +36-1-455-5701;+36-1-455-5703
http://www.eszszk.hu/

REXTRA-BKK Nemzetközi Oltóközpont

1111 Budapest Budafoki út 59.
Recepció: 06/30/573-81-80
http://www.rextramedical.hu/

Veszettség

A rables-vírussal fertőzött állatok nyálával, harapásával terjed a betegség. A vírus a központi idegrendszert támadja meg, s ha az megtörténik, akkor már semmi sem menti meg a beteget. Ebben a betegségtípusban 100 százalék az elhalálozás. Veszett állat a világon bárhol lehet, de a nyugat-európai országokban a klasszikus veszettség már az állatok oltásának megszervezése miatt nem fordul elő. Veszettség a trópusi országokban (Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában) járványos. A megbetegedés lappangási ideje általában 2-8 hét, de több mint 1 évig is eltarthat. Ez alatt még kaphat oltást az, akit kóbor állat bárhol megharap. Az ezt követő 2-10 napban jelentkező tünetek azonban már az idegrendszer fertőzöttségére utalnak – víziszony (a víz látványára görcsök), bénulása, hallucináció, kóma, halál. A veszettség tehát nem gyógyítható, de megelőzhető a sérülés után alkalmazott védőoltási sorozattal, ötszöri oltással.

Sárgaláz

A sárgaláz a Flaviviridae családba tartozó vírus okozta súlyos, életveszélyes trópusi betegség az esőerdőkben, Dél-Amerikában és a Afrikában, amit az Aedes aegyti nevű szúnyogok nyálukkal terjesztenek, s a máj vírusos gyulladását okozzák. Majmokra és emberre veszélyes. A kórokozó emberről, emberre közvetlenül nem terjed, a vírushordozók a majmok. A betegség lappangási ideje 3-6 nap, s ezt követően a betegség lefolyása enyhe esetekben tünetmentes, vagy csak olyan, mint egy nátha, influenza lenne és mindössze 1-3 napig tart. Súlyosabb esetben hirtelen magas lázzal kezdődik, amit erős fej- és hátfájás, végtagfájdalom, hányinger, hányás és izomfájdalmak követnek. A legtöbben ezzel be is fejezik, meggyógyulnak, s tartós védettséggel rendelkeznek egy életen át, de 10 emberből 1-2 rendszerint súlyosabb, életveszélyes állapotba kerül, ami valamiféle vérzéssel, szívelégtelenséggel, vese- és májkárosodással, s ahogy az a betegség nevében is szerepel besárgulnak. A betegség e fázisába kerülők közül, rendszerint már minden harmadik ember meghal. Vírusról lévén szó nincs rá orvosság, legfeljebb a tünetekre. Viszont véd ellene egyetlen védőoltás – a beadástól számított 10 nap múlva -10 éven át, s nem árt a szúnyogcsípés ellen sem védekezni.

Rubeola (Rózsahimlő)

A togaviriade családba tartozó rubeola-vírus okozta betegség világszerte elterjedt, s egyes országok hiányos védőoltottsága miatt olykor kisebb járványokat okoz. Általában tavasszal, nyár elején fordul elő, s aki megkapja, egy életre szólóan védetté vélik. Cseppfertőzéssel terjed, de van, hogy a beteg váladékával frissen fertőzött tárgyak érintése a közvetítő. Enyhe, kiütéses, főként gyermekbetegség, ám ha azt a terhesség első három hónapjában kapja meg valaki, komoly veszélyt jelent a magzatra. Vakságot, süketséget, szívrendellenességet és értelmi fogyatékosságot okozhat, mert a vírus képes áthatolni a méhlepényen. A várandósok fertőzése koraszülést és halvaszületést okozhat. Sokszor tünetmentesen zajlik a betegség, amelynek lappangási ideje 2-3 hét. Egyébként is csak hőemelkedéssel vagy alacsony lázzal, kis fejfájással jár, majd 4-5 nap múlva jelennek meg először az arcon, majd a törzsön és végtagokon gombostűfejnyi, vagy lencsényi rózsaszínű kiütések, amely van, hogy csak pár óráig tart, de legfeljebb 3-4 napig. Ezzel együtt rendszerint a tarkótájéki-, fül mögötti- és nyaki nyirokcsomók is megduzzadnak. Általában szövődménymentes a gyógyulás, de előfordul, hogy vérzékenységet, agyvelőgyulladást okoz. Védőoltással megelőzhető e betegség, amit a magyar gyerekek 1969 óta 15 hónapos korukban kapnak meg először, majd azt 11 éves korukban meg kell ismételni. (Trivalens oltás: mumpsz, kanyaró és rubeola együtt.)

Mumpsz

A mumpszvírus a Paramixoviridae családba tartozik, a kórokozó csak az emberi szervezetben életképes, ezért változások nem jellemzik. Cseppfertőzéssel terjed, kifejezetten ragályos, a világon bárhol előfordulhat, egy-két hét alatt lezajlik, jóindulatú betegség. Lehetnek szövődményei, ezért kell ellene védőoltással védekezni. Magyarországon a kisgyermekek 1969 óta védőoldást kapnak a mumpsz ellen 15 hónaposan, amit 11 évesen megismételnek, s ez életre szóló védettséget jelent. (Trivalens oltás: kanyaró, mumpsz, rubeola együtt.) A közép- és időskorosztály védőoltást nem kapott, a fertőzés megelőzésére szolgáló oltás bármikor beadható, de a mumpsz jellemzően gyermekbetegség. A lappangási ideje 18-21 nap s ezalatt már fertőz. Influenzaszerű tünetekkel (fáradtság, láz, gyengeség) kezdődik a betegség, ami a 4.-5. napon nyálmirigy-gyulladással egészül ki. Van hogy tünetmentes a betegség, de rendszerint a fül mindkét oldalán a fültőnél duzzanat alakul ki, ami nagyon fáj, mert a duzzadt mirigyekben a nyálelvezető utak elzáródnak, a nyál nem tud kiürülni. Halláskárosodást, a korábbiaknál rosszabb hallást okozhat. Előfordul az is, hogy a mumpsz az emberi szervezetben a fülön kívül továbbterjed, más mirigyes szervek is begyulladnak, például a hasnyálmirigy, az ivarszervek (here, petefészek). Ha ez a pubertáskorban történik, akkor lehet, hogy e fiúknak, lányoknak felnőttként nem születik gyermekük, sterilek. A mumpsz okozta sterilitás a férfiakra jellemző inkább.

Morbili (Kanyaró)

Legutóbb, 2019 márciusában Az Amerikai Egyesült Államokban és Csehországban volt a paramyxoviriade családba tartozó morbili vírus okozta kanyarójárvány, tavaly a szomszédos Auszriában, Izraelben és Romániában történő megbetegedésekről lehetett az újságokban olvasni. Mindez azért fordulhat elő, mert bár a védőoltás tényleg véd a kanyaró ellen, Magyarországon 1969 óta kötelezően alkalmazzák (együtt a mumpsszal és rubeolával 15 hónapos korban először, majd 11 éves korban ismétlően), számos szülő nem engedi oltani gyermekét, mert fél a szövődményektől, különösen mióta megjelent egy orvosi szaklapban, s így a világsajtóban az a később tudományosan cáfolt hír, hogy a kanyaróoltás autizmust okoz. A kanyaró először olyan mintha náthás lenne a beteg, de magas lázzal, kötőhártya-gyulladással és olykor fényérzékenységgel jár, miközben a szájnyálkahártyán fehér foltok jelennek meg, s ezután először a fülek mögött, majd az egész testet beborítva megérkezik a kiütés. Általában szövődménymentes a gyógyulás, de előfordul, hogy tüdőgyulladás, vagy középfülgyulladás kíséri illetve több évvel a fertőzést követően az egész agyállományra kiterjedő igen heveny gyulladást okoz, ami személyiségzavarral, vaksággal, görcsökkel jár. A kanyaróvírus cseppfertőzéssel terjed, az orrba és garatba kerülve megtapad, köhögéskor, tüsszentéskor a levegőbe kerül és ott még tovább él két órán keresztül. Lappangási ideje egy-három hét, de fontos tudni, hogy nemcsak a kiütések megjelenését követő első öt napban, hanem már az azt megelőző négy-ötben is fertőz. Nemcsak gyermek, felnőtt is megkaphatja, sőt a közös háztartásban élőknek 90 százaléka rendszerint meg is kapja e rendkívül fertőző vírust.

Menningococcus meningitis (Járványos agyhártyagyulladás)

A világ bármely részén, Magyarországon is előfordult már zárt közösségben, különösen kisgyermekek között, agyhártyagyulladás, de járványos előfordulása alatt csak azt értjük, amit a menningococcus okoz. Maga a kórokozó a fiatalok 5-50 százalékának a garatflórájában előfordul, de fertőzés ebből csak akkor lesz, ha valakinek sérült a nyálkahártyája, ha alultáplált, ha lerobbant az immunrendszere. A betegség cseppfertőzéssel, a sokféle módon (p. köpködéssel, tüsszentéssel, köhögéssel, hányással) a levegőbe kerülő menningococcus baktériumot belélegezve, vagy csókolózás közben terjed. A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2-10 nap. Orvosi ellátás, megfelelő antibiotikum nélkül a betegek felénél-harmadánál halállal jár, a meggyógyultak pedig miután a betegségben rendszerint valamilyen tartós agykárosodás éri őket, attól függően, hogy ez az agy mely részén történt, rosszul látnak, rosszul hallanak, rosszul mozognak, rosszul értenek és beszélnek, epilepsziások lehetnek. A járványos agyhártyagyulladás Afrikára jellemző, a Sahelen, az Egyenlítő és a Szahara közötti területen (Gambia, Etiópia, Nepál, Szaud-Arábia) és fejlődő országokban, ahol zsúfolt, zárt környezetben tartózkodnak az emberek és a higiéniás kultúra alacsony. A tünetek ugyan más agyhártyagyulladásos betegséggel azonosak (hirtelen magas láz, erős fejfájás, hányinger, hányás, elesettség, a nyak merevsége, fénykerülés, súlyos esetekben eszméletvesztés), de súlyosabb formája, amikor a kórokozó a véráramba kerülve még az agyhártyagyulladás előtt vérmérgezést okoz. Tünete a nagy kiterjedésű bevérzés. Megelőzésére van védőoltás, de nem minden törzsre az eddig ismert kb 15 törzsből, melyek közül a leggyakoribbak az A, B, C, Y, W-135. Például a B típúsú baktérium ellen sehol a világon nincsen.

Malária

A világ népességének közel fele él maláriaveszélyes területen, és évente közel egy millió ember halálát okozza. 107 ázsiai, a Szaharától délre eső afrikai, óceániai és karib térségi közép- és dél-amerikai ország fertőzött. Kórokozója a z egysejtű malária plazmódium több típusa (falciparum, vivax, ovale, malariae), amit az anopheles szúnyog terjeszt oly módon, hogy azáltal, hogy egy fertőzött ember vérét kiszívja, ő is megfertőződik, 10-30 nap múlva pedig már ismételt vérszíváskor a kórokozó a szúnyogok nyálával az ember vérkeringésébe kerül. Egyhetes lappangási idő után a betegség jellegzetes tünete a magas láz, izzadás, a hidegrázás, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, hányás és hasmenés. A lázas és lázmentes rohamok akár naponként is szabályosan ismétlődnek, s 40 fokos lázzal is járhatnak. A falciparum fertőzés a legsúlyosabb: görcsökkel, veseelégtelenséggel és a keringés összeomlásával járnak, s halált is okozhatnak. A vivax és az ovale ritkán okoznak életveszélyes megbetegedést, de évekig megbújhatnak a májban. A malária ellen nincs védőoltás. Gyógyszerrel lehet ellene védekezni, amit a kiutazás előtt, alatt és még utána is szedni kell. Az utazás helyétől és az utazó egészségi állapotától függ, hogy az orvos mely gyógyszerkészítményt írja fel, és milyen mennyiségben ajánlja annak szedését és még így is előfordulhatnak megbetegedések. Ezért, ha valaki maláriás területről megjőve belázasodik, azonnal forduljon orvoshoz. Utazása alatt pedig szúnyogírtót, szúnyoghálót, sprayt mindenképp használjon.

Japán B encephalitis (agyhártyagyulladás)

Flavivírus okozza ezt a fertőző agyhártyagyulladást. A Culex-szúnyogok csípésével terjed, de a vírus hordozói a vadon élő madarak és a disznók. Sem betegembertől, sem a vírushordozóktól a betegséget nem lehet elkapni. Elterjedtsége Dél-Kelet Ázsia országaiban egész évben, a Távol -Kelet területén, Japán, Korea, Kína trópusi részén nyáron, de ott sem a városok, hanem a rizsföldek, mocsaras, lápos területek környékén.( Érintett még India, Indonézia, Vietnam, Dél-Korea, Banglades, Tajföld, Myanmar) A fertőzések kevesebb, mint egy százaléka okoz betegséget, de közülük minden második ember meghal, az életben maradottak pedig rendszerint lebénulnak. 4-14 nap a lappangási ideje, tünete magas láz, kötőhártya-gyulladás és erősen kipirult arc, majd a szokásos agyhártyagyulladásos idegrendszeri tünetek: remegés, mozgáskoordinációs- és járási bizonytalanság, tudatzavar, tarkó merevség, görcsök, bénulások, eszméletlenség. A védőoltás azoknak javasolt, akik mezőgazdasági tevékenységet vagy kutatást folytatnak a fertőzött területeken, vagy rizsföldek, disznótelepek közelében laknak huzamosabb ideig. Van már védőoltás ellene, a Jevax, de Magyarországon még nem beszerezhető. Külföldi behozatalt követően, az oltás üteme: 0. 7. 30.nap, mely 3 évre ad védettséget.

Hepatitis (májgyulladás) B

Ázsia lakosságának 8-10 százaléka krónikus hepatitis B beteg, Kínában és Indiában különösen magas a fertőzöttségi szint. De ez jellemzi az Amazonas környékét a Közel-Keletet, és egyes kelet-európai országokat (Románia, Bulgária, Görögország, Törökország) is. Miután a betegek kétharmada (!) tünetmentes, vagy igen enyhék a tünetek (fejfájás, fáradékonyság, hőemelkedés) nem árt az óvatosság. A vírus vérrel és szexuális úton terjed. Ezért veszélyt jelenthet a tetoválás, a piercing, a vérrel szennyezett akupunktúrás tű, intravénás kábítószer-élvezők számára a közös fecskendő használata az abban megmaradt fertőzött vér miatt, de a manikűr- és pedikűrkészlet használata is. Olló, kés , borotva, fogkefe közös használata is közvetítheti a vírust, ha a használók egyike fertőzött. A betegség lappangási ideje 1-6 hét. A nem tünetmentes betegeknél, mint minden májgyulladás elesettséggel, általánosan rossz közérzettel, étvágytalansággal, hányingerrel, hasfájással, sötét vizelettel, világos széklettel és sárgasággal jár együtt. Láz, ízületi fájdalmak és kiütések fordulnak még elő. Mindez 3-6 hét alatt meggyógyul. Ha nem, ha hat hónapnál tovább tart a gyógyulás, akkor a betegség krónikus, s a beteg 15-20 évvel később májzsugorban, vagy májrákban halhat meg. A Hepatitis B ellen van oltás. Az első után egy hónappal következik a második, majd ahhoz képest 5-11 hónappal a harmadik védőoltás.

Hepatitis (májgyulladás) A

Alacsony higiénés színvonalú országokban bárhol, akár egy ötcsillagos szállodában is elkapható. E vírus ugyanis fertőzött ember székletével kerül a környezetbe, s sokáig életképes. Piszkos kéz, fertőzött víz – és máris ott a Hepatitis A-vírus. Leginkább szennyezett ivóvízzel, ételekkel terjed, mosatlan, vagy fertőzött vízzel mosott zöldségekkel, salátákkal, gyümölcsökkel, nyers, vagy nem eléggé átsütött tengeri ételekkel, de a jégkocka is veszélyes lehet. A fertőzés nem azonnal jelentkezik, hanem 15-50 nap múlva. Mint minden májgyulladás elesettséggel, általánosan rossz közérzettel, étvágytalansággal, hányingerrel, hasfájással, sötét vizelettel és világos széklettel jár együtt. A Hepatitis A ezen kívül magas lázat is okoz a betegség kezdetén. A sárgaság megjelenését követően az előző tünetek enyhülnek. Előfordul azonban, hogy a beteg nem sárgul be. Fiatal felnőttek 1-4 hét alatt minden utóhatás nélkül meggyógyulnak, időseknél ez több hónapig is eltarthat. A hepatitis A ellen van védőoltás, ami receptre kapható. Az első oltás után 4 héttel emlékeztető oltást kell kapni, s az ezt követő kb 10 nap után közel teljes a védettség 20 éven át.

Hastífusz

A szalmonella baktérium két egymással rokon fajtája – a salmonella tphy és a salmonella paratyphi – terjeszti a hastífuszt, ami súlyos életveszélyes járványt okozhat Afrika, Ázsia és Latin-Amerika elmaradottabb országaiban, ahol alacsony a higiénia. A betegség élelmiszer- és fertőzött víz fogyasztásával terjed. Különösen veszélyes a fejlődő országok piacon vásárolt gyümölcs, zöldség fogyasztása megmosva is, mert gyakran nemcsak szennyezett vízzel locsolnak, hanem még az ivóvizük is szennyezett. Trópusi országokban tilos felszeletelt gyümölcsöt vásárolni. A betegség nem azonnal jelentkezik, hanem a fertőzést követő egy-két hét múlva hirtelen magas lázuk lesz az érintetteknek, s megfájdulnak az ízületeik, majd a láz tartós marad, s az érintettek ködös lesz az elmeállapotuk – ez a tífusz a legjellemzőbb tünete – , a tudatzavar. A lassú szívműködés és a hasi kiütés is tünete. A betegség rendszerint nem hasmenéssel, hanem inkább székrekedéssel, sőt – ha időben nem ismerik fel – úgy két héttel a betegség kezdetét követően a vékonybél kilyukadásával is járhat. A halálozási arány 5 százalék. A betegség antibiotikummal gyógyítható, de jobb megelőzni, gyakori fertőtlenítőszeres kézmosással, s biztonságos, hőkezelt étel-, italfogyasztással. Annál is inkább, mert van védőoltás tífusz ellen, amit két évenként meg kell ismételni, meg tabletta is, de 100 százalékos védelmet egyik sem nyújt.